Munkaerőt bárhonnét! - Gig Economy

“Hölgyeim és uraim, holnaptól Sanjayhez tudtok fordulni webes ügyekben a @sanjaygupta91 Skype accounton. A srác Bombay-ből fogja betölteni a webkarbantartó pozit napi 3 órában, segítsetek neki beilleszkedni!”

Freelancer. Manapság épp annyira trendi kifejezéssé vált, mint szakállat viselni, almásgéppel kávézókban ülni - hipszterkedni. Azonban a buta sztereotípiák növelése helyett nézzük meg, hogy mi áll az egész mozgalom mögött illetve mit okoz ez globális szinten és itthon a munkaerőpiacon. Mutatjuk hogyan kapcsolódik össze Sanjay, Berlin, a Ti cégetek, Szöul, az Uber és úgy nagyjából szépen lassan minden, ezen a folyamatosan növekvő területen!

A rugalmas munkaidőnél is van rugalmasabb

Egyrészről meg kell vizsgálni az egész témát munkavállalói szempontból. Szabadúszóként dolgozni nagyon SZABAD érzés. Otthon, kávézóban vagy közösségi irodákban, tök hasonló emberek környezetében, nagy ablakok előtt a saját zenédet hallgatva, a saját munkádon ügyködve, mindezt akkor, amikor Te akarod - ez egy életérzés. Rengeteg cég törekszik hasonló körülmények biztosítására - sokan sikerrel is járnak, ám egyre többen szavaznak bizalmat annak a verziónak is, hogy nem csábítják be a munkavállalót mindenáron a munkahelyre. Csak legyen kész a munka.

Jellemző ezen kívül a projektalapú foglalkoztatás is, hiszen általában igencsak specializált feladatköröket képesek betölteni az ilyen dolgozók - azaz nem mindennap van rájuk feltétlenül szüksége egy-egy szervezetnek. Ez innentől win-win helyzet, a cég csak azért a munkáért fizet, amire valóban szüksége van, a freelancernek pedig marad ideje más projektekre is.

Sharing economy

Ahogy az évek során szinte mindenki végleg áthelyezte magát az online világba, úgy nőtt a sharing economy népszerűsége és hatékonysága is. Ami régen a seftelés volt, az mára egy globális szinten működő csere-bere - mindössze egy kis internet segítségével. Bármit eladhatunk vagy elcserélhetünk a neten, bármikor körbenézhetünk a Yummberen, ha valami jó kis házikosztra vágyunk és 2 perc alatt fogunk Oszkárt, hogy onnan haza is tudjunk menni az előző este foglalt AirBnB szállásunkra. Mindeközben szentül hisszük, hogy óvtuk a fákat, hiszen az Oszkáros csak kiadta az üres helyeket a kocsijában és amúgy is arra ment volna - így win-win-win helyzetet teremtve, hiszen ez jó a sofőrnek, nekünk és a világnak is.

Na de itt jön be a paradigmaváltó felfedezés: ezeket a rendszereket sokan már nem csak az üres üléseik vagy a vacsorájuk megosztására használják. Ezzel viszont ezek a közösségi rendszerek rengeteg új freelancer munkavállalót szültek a világnak - gondoljunk csak az Uber-re, aki élen jár ebben. Egy nagyon egyszerű pénzkereseti forma, ahol a közösségi oldalak - némi szolgáltatási díj fejében - csupán közvetítőként funkcionálnak, a kínálat-kereslet pedig könnyedén, szabadon és - itt a bibi - kevéssé tisztázott adókötelezettség mellett talál utat magának.

Gig economy

Nem véletlenül írtuk: a boldog békeidők óta jelenlévő seftelés modern, rendszerezett, bizalmi alapokon nyugvó formája a “gig economy”. Legalábbis így indult. Valaki feltette az internetre a problémáját, a megoldandó feladatot - valaki más pedig lecsapott rá, és - akár a világ másik feléről - azt mondta, hogy figyi, én 3 óra alatt megcsinálom neked 35 dolcsiért.

Mindenki boldog, nem alakult ki semmilyen kötelezettség, csupán bizalomból, jóhiszeműségből, a másik oldalról lelkiismeretből és a jó értékelésre való törekvésből jött létre az üzlet.

Manapság, akárcsak a sharing economy, a digitális világ kiteljesedésével a gig economy is átalakulóban van. A freelancer munkaerő gyors, profi szolgáltatásokkal, külön erre szakosodva jelent meg a piacon - a kereslet pedig pontosan erre vágyik: a gyorsan elvégezhető, projektfeladatokat szívesen kiszervezi rengeteg cég. A kötelezettségek továbbra sem nőttek sokat, nem kell a munkavállaló (az elvégzett feladat) után járulékokat fizetni, és a szabadúszó is jobban jár, hiszen megválogathatja a munkáit és a saját időbeosztása szerint dolgozhat és élhet.

START és STOP országok

Természetesen, ha olvassuk e sorokat könnyen szembetűnhet, hogy a “kötelezettségmentesség” szinte túl szép, hogy igaz legyen. Ha hazai példát keresünk, elég az Uberre gondolnunk, de az üzleti modell iránti ellenszenv globális szinten sem példátlan. A sharing economy előretörése és ezirányú fejlődése számos  országban szúrja sokak szemét, legyen szó szállodásokról a turizmusban, vagy taxisofőrökről, vonattársaságokról a személyszállításban. Ennek mentén nevezhetünk meg támogató és tagadó országokat - mi most leginkább pro és kontra próbáljuk feltárni a tényeket.

Ha Európán belül nézünk körül főként Berlint és Észtországot kell kiemelnünk, hiszen az itteni politika és társadalmi környezet rendkívül támogatóan áll a sharing economy-hoz, sőt akár az ebből fejlődő gig economy-hoz is. Azt vallják, hogy a fejlődés az információ- és a digitális forradalomhoz hasonlóan megakadályozhatatlan - és nem is értik miért kellene megnehezíteni. Inkább úgy döntöttek, kiaknázzák az ebből fakadó előnyöket, és hiszik, hogy a turisták, vagy akár az állandó lakosok is az ilyen formában megspórolt pénzüket egyéb minőségi szolgáltatásokra úgyis elköltik városukban vagy országukban - így direkt módon nem éri hátrány a gazdaságot. Persze más kérdés, hogy ehhez nyitott társadalomra is szükség van, akik képesek a változásokhoz alkalmazkodni.

India szinte elhíresült a megszámlálhatatlan freelancer munkavállalójáról, akik interneten keresztül - bár kétes minőségben - pár nap alatt webdesign, programozási vagy tulajdonképpen bármilyen területen csodát ígérnek 5 dollárért. Az információ és adatáramlás korlátainak megszűnésével láthatjuk, hogy a globalizáció egy új szintre lépett: már nem feltétlenül kell a világ legnagyobb cégeinek az olcsó munkaerővel rendelkező országokba települni - csupán elég jó hálózatot, és ügyes freelancereket találni! Mint Sanjay.

Dél-Korea fővárosában konkrétan elhatározták, hogy minimálisra csökkentik a pazarlás és környezetszennyezés mértékét - mindezt sharing economy segítségével. Szöul egy 10 milliós megapolisz - 605 négyzet-kilométeres területen. Ez a tényező, és az innovatív, rugalmas politikai gondolkodás önmagukban lehetővé teszik, hogy az egész világnak egyfajta erőteljes demonstrációt nyújtson a város: a technológia által elérhető fejlesztésekkel bárhol megvalósítató egy fenntartható közösségi gazdálkodás. 

És hogy jön ide a Ti cégetek?

Na igen, ez mind szép és jó volt. De hogyan tudja ezt a Ti cégetek is kihasználni?

Egyrészről nézzetek körül az egyik legnépszerűbb “freelancer-piacon” és tegyetek próbát, ha egy-egy ötletet cégen belül épp senki nem ér rá megvalósítani. Projektfeladatra kérjetek árajánlatot és kooperáljatok rendkívül tehetséges szabadúszókkal, akik sok esetben gyorsan, korrekt minőségben és vállalható áron - kötelezettségek nélkül - végzik el a munkát.

Másrészt gondolkodjatok el, hogy cégen belül vannak-e a fenti inspirációkhoz hasonló kiaknázatlan lehetőségeitek, hogy “mini sharing economyt” alakítsatok ki. Hozzatok létre fuvarajánló fórumot, közös batyus ebédeket, vacsoracsatákat, osszátok meg egymással amitek van, cserélgessetek könyveket vagy tartsatok cégen belüli garázsvásárt! Tulajdonképpen mindegy, csak érezzétek jól magatokat, miközben felszámoljátok a cégen belüli pazarlást, borzasztó menő céggé váltok és utat engedtek a spórolás ezen egyszerű formáinak!

A Viapan Group tíz üzletágával Magyarország meghatározó humánerőforrás szolgáltatójaként professzionális és innovatív megoldásokat nyújt partnerei számára.

Több információ?

Rólunk
Szolgáltatásaink
Blog

HR újdonságok első kézből

Iratkozzon fel a legfrisebb trendekért, elemzésekért a Viapan Group blogjára.
BLOG »

Lépjen velünk kapcsolatba

Hívjon minket a +36 (20) 328 3284-es telefonszámon vagy keresse irodáinkat a kapcsolat menüpont alatt.

Go to top